Névnap

2017. november 20. Hétfő
Jolán

 
A Nap kel 07:03-kor,
nyugszik 16:09-kor.

Bejelentkezés

A L A P S Z A B Á L Y

A Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület, 2014. május 24-i közgyűlésén, jóváhagyott módosításokkal egységes szerkezetben.

PREAMBULUM

Az Egyesület alapító tagjai rögzítik, hogy a jelen Alapszabállyal megalapított Egyesület, 2007. május 19. napjáig, a Magyar Pszichiátriai Társaság szervezeti alegységeként működött, majd 2007. május 19-től önálló Egyesületként működött tovább.  Az alapító tagok rögzítik továbbá, hogy a Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület működési célja megegyezik a korábbi szervezeti egység működési céljaival és az Egyesület önálló jogi személyként is a Magyar Pszichiátriai Társaság tagegyesülete marad.

Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: civil tv.) alapján, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, amely működését a civil törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai alapján végzi. Az Egyesület jogi személy.

I.
Általános rendelkezések

  1. Az Egyesület neve: Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület (rövidítés: MaSZk PTE), (a továbbiakban Egyesület)

    Az Egyesület angol nyelvű elnevezése: Hungarian Association for Person-Centred Psychotherapy and Counselling/ (rövidítés: HAPCPC/)

    Az Egyesület német nyelvű elnevezése: Ungarische Gesellschaft für Gesprächspsychotherapie
    (rövidítés: UGGp)
  2. Az Egyesület székhelye: H-1037 Budapest, Orbán Balázs út 33. I. emelet 4 szám
  3. Az Egyesület célja.


    Az Egyesület fő célja: a Carl Rogers által kidolgozott, személyközpontú pszichoterápia és pszichológiai "tanácsadás", tudományos igényű képviselete Magyarországon. Ennek megfelelően:
    1. a szakmai információáramlás előmozdítása,
    2. a tudományos tevékenység és publicisztika fokozása,
    3. a pszichoterápiás képzési és továbbképzési modellek alkalmazása és továbbfejlesztése,
    4. a személyközpontú és mentálhigiénés alapkészségek fejlesztése, oktatása az egyetemi és posztgraduális képzés keretében (orvosok, pszichológusok, teológusok, pedagógusok, szociális munkások, stb. részére),
    5. módszerspecifikus szupervíziós lehetőségek szervezése és biztosítása,
    6. tudományos kutatómunka végzése, szervezése, facilitálása,
    7. a személyközpontú módszer alkalmazásának fejlesztése a határterületeken, különös tekintettel a mentálhigiénére,
    8. a személyközpontú pszichoterápiával foglalkozó kollégák szakmai érdekképviselete,
    9. a pszichoterápia és a mentálhigiéné területén az országos szintű feladatok megoldásában való részvétel és az egészségmegőrzés előmozdítása.

    Az Egyesület célja érdekében:
    • tudományos, oktató, továbbképző tevékenységet folytat (tanfolyamok, szemináriumok),
    • szakmai programokat szervez,
    • könyveket, jegyzeteket ad ki,
    • pályázatokat hirdet, alapítványokat hozhat létre,
    • a más hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények által meghirdetett, s szakmai körébe tartozó pályázatokon indulhat,
    • javaslattevő, véleményező tevékenységet fejt ki a szakterületét érintő kérdésekben,
    • kapcsolatot létesít más hazai és nemzetközi társaságokkal,
    • érdekképviseleti tevékenységet folytat.

II.
A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések

  1. A tagsági jogviszony feltételei, keletkezése:
    1. Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Az alapítást követően a tagsági viszony létesítése iránti kérelmet írásbeli belépési nyilatkozattal kell az Elnökségnek bejelenteni. A belépési nyilatkozat tudomásulvételéről az Elnökség dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítását indokolt határozattal, írásban kell közölni. Az elutasított személy az elutasító határozat ellen, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. 
    2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni, az Egyesület működéséhez szakmai, erkölcsi vagy egyéb támogatást kíván nyújtani. A pártoló tagok felvételére az Elnökség jogosult.
    3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki az Egyesület tudományágainak valamelyikében kiemelkedő értékű munkásságot fejt ki, és ennek megfelelő eredményeket ér el. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés választja meg.
  2. A tagok jogai és kötelezettségei.
    1. Az Egyesület minden tagja javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik, és jogosult a közgyűlés döntéshozatalában részt venni. Tagsági és szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Minden tag részt vehet az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásában, tisztségviselőnek bármelyik tag megválasztható.
    2. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait. 
    3. Az Egyesület minden tagja jogosult részt venni az Egyesület szakmai és tudományos életében, az Egyesület által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai tudományos rendezvényeken.
    4. Az Egyesület rendes tagja köteles tevékenyen közreműködni az Egyesület céljainak megvalósításában. Tisztségviselőnek történő megválasztása esetén köteles tisztségviselői feladatát legjobb képessége szerint ellátni, valamint minden év március 31-ig a közgyűlés által megállapított tagdíjat befizetni.
    5. Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat és köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. 
    6. Az Egyesület pártoló tagjai jogosultak a közgyűlésen részt venni, felszólalni, az adott kérdéssel kapcsolatos véleményüket kinyilvánítani, és javaslatot tenni. Kötelesek az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit betartani, és az Egyesületet vállalásuk szerint anyagilag, erkölcsileg és szakmailag támogatni.
    7. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai, mint természetes személyek, jogosultak a közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni. Kötelesek az alapszabály rendelkezéseit betartani, tagdíj fizetésére nem kötelezettek.
    8. A pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, nem választhatnak és nem választhatók. 
  3. A tagsági viszony megszűnése.
    1. A tagsági viszony megszűnik:   

      a)       a tag kilépésének írásbeli bejelentésével,

      b)      a tag kizárásával,

      c)       a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,

      d)      a tag halálával, valamint a jogi személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,

    2. A tag tagsági viszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
    3. A tagok sorából kizárható az a tag, aki az Egyesülettel szembeni kötelezettségeinek  nem tesz eleget, jogszabályt, alapszabályt, vagy egyesületi határozatot sértő magatartást tanúsít, illetve aki magatartása miatt az Egyesületi tagságra érdemtelenné válik. A kizárásra, megfelelő indokolással, az Elnökség tesz javaslatot.

      A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló  eljárás megindításáról, az érintett tagot az Elnök köteles írásban értesíteni, és személyes meghallgatásra az Egyesület székhelyére meghívni. A meghallgatás időpontja nem lehet korábbi, mint a meghívó elküldését követő 10. nap. A meghívót a tagnak az Egyesülettel írásban közölt lakcímére kell küldeni. A meghallgatáson a tag előadhatja védekezését és kifejtheti álláspontját, de írásban is nyilatkozhat. Ha a tag szabályszerű meghívás ellenére a meghallgatáson nem jelenik meg, és álláspontját írásban sem terjeszti elő, úgy ez a határozat meghozatalát nem gátolja. A kizárásról az Elnökség írásbeli, indokolt határozatot hoz. Az indoklásnak tartalmazni kell, a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizárást kimondó határozatot a taggal írásban kell közölni, azzal a tájékoztatással, hogy a határozat ellen  a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül, fellebbezéssel élhet a közgyűléshez, amely a soron következő ülésén dönt a fellebbezésről. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. 
    4. Az Elnökség előzetes írásbeli felszólítást követően határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének a határidő lejártát követő 180 napon belül nem tesz eleget. Amennyiben a tag a tartozását, a felszólítás átvételét követő 8 napon belül nem rendezi, vagy a felszólítást az Egyesülettel írásban közölt lakcímén nem veszi át, úgy az Elnökség jogosult a tagot a tagnyilvántartásból törölni. Az Elnökség határozatát a taggal írásban kell közölni, azzal a tájékoztatással, hogy a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel fordulhat a közgyűléshez. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
    5. Az Egyesület a tag tagsági jogviszonyát 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja, ha a tag az Alapszabály II. 1.1. pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. 

III.
Az Egyesület szervezete és működése

Az Egyesület vezető szervei a közgyűlés és az Elnökség.

  1. A közgyűlés
    1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve,  a tagok összességéből álló közgyűlés, amely minden kérdésben jogosult dönteni. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
    2. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:  

      a)       az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

      b)  az Egyesület feloszlásának, valamint más egyesülettel történő egyesülésének kimondása,

      c)       az Egyesületnek fizetendő tagdíj mértékének megállapítása,

      d)   az Egyesület vezető tisztségviselőinek, (elnök, a főtitkár, titkárságvezető, és az elnökség tagjainak megválasztása),

      e)      az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjának megválasztása,

      f)        az Egyesület Pénztárosának megválasztása,

      g)    az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló beszámoló – elfogadása, és éves költségvetés megállapítása,

      h)      az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, ellenőrző bizottsági tagjával, vagy ezek közeli hozzátartozójával köt,

      i)        a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, és az ellenőrző bizottsági tagok, vagy az Egyesület más szerveinek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítése,

      j)        a végelszámoló kijelölése,

      k)       döntés mindazon ügyekben, amelyet az alapszabály vagy jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 

    3. A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze és vezeti. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal (rendes évi közgyűlés) össze kell hívni, az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagok, több mint egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri, vagy a bíróság elrendeli. A meghívónak tartalmaznia kell, az egyesület nevét és székhelyét,  a közgyűlés időpontját, helyszínét és a napirendi pontokat. A meghívót, a közgyűlés napját megelőző, legalább 15 nappal korábban kell postázni, vagy kézbesítő útján átadni a címzetteknek.  

      Az Elnökség rendkívüli Közgyűlést köteles összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

      -          a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

      -          a Társaság előreláthatólag nem képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni

      -          a Társasággal céljainak elérése veszélybe került,

      A közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni. 

    4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok fele+1 fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a tag az adott ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál, a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni  

      A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

      a)       akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,

      b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

      c)       aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

      d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,

      e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy

      f)        aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

    5. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a tényre a meghívóban a tagok figyelmét külön felhívták. A megismételt közgyűlést, a határozatképtelenség miatt meghiúsult közgyűlés időpontját követő, 30 napon belül kell ismét összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
    6. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és a Társaság szervei, az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése tárgyában az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirendről szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.
    7. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult. 
    8. A Közgyűlést az Elnök nyitja meg, és javaslatot tesz a levezető elnök személyére. A közgyűlés megnyitását követően levezető elnököt, 3 tagú szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyv vezetőt és két hitelesítőt választ. Az Elnökség napirendi pontokra vonatkozó javaslatát a levezető elnök terjeszti elő, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.  
    9. A közgyűlés - kivéve, ha a jogszabály eltérően rendelkezik - határozatait, beleértve a tisztségviselőket, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak, valamint a pénztáros megválasztását, nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (egyszerű szótöbbséggel) hozza, de bármelyik tag javaslatára titkos szavazást rendelhet el. 
    10. A közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit, háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával visszahívhatja, amennyiben:  

      - a tisztségéből adódó feladatokat nem látja el,

      - vele szemben, a tisztség betöltését kizáró ok merülne fel,

      - az Egyesület valamely tagjával szemben bűncselekményt követne el,

       A tisztségviselő, a visszahívását kimondó közgyűlési határozat ellen, 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.   

    11. A jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges az alapszabály módosításához. Az egyesület céljának módosításához, a tag kizárására vonatkozó Elnökségi határozat felülvizsgálatához és az Egyesület megszűnésének és más egyesülettel való egyesülésének kimondásához szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. 
    12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. 
    13. A közgyűlés döntéseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezetőnek és kettő, a közgyűlésen részt vevő, hitelesítőnek megválasztott tagnak kell aláírni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenléti ívre utalással a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét, az elfogadott napirendet, valamint a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát. 
  2. Az Elnökség
    1. Az Egyesület ügyvezetését a Közgyűlés által, az Egyesület tagjai közül, 5 naptári évre megválasztott, 8 főből álló Elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői, az Elnökség tagjai: a közgyűlés által megválasztott elnök, főtitkár, titkárságvezető és további 5 elnökségi tag. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 

      Vezető tisztségviselő, tehát az Elnökség tagja,  

      a)       az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

      b)      Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

      c)       Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.

      d)      Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 

    2. Két közgyűlés közötti időszakban az Egyesület irányításával kapcsolatos kérdésekben a vezető tisztségviselőkből álló Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
    3. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén a tagok fele + 1 fő jelen van. Az Elnökség szükséghez képest, de legalább évente két alkalommal ülésezik, Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Az Elnökség ülésére a tagokat a napirend közlésével kell meghívni írásban, az átvételt igazolható módon úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. Az Elnökség ülésére az Elnökség döntésében érdekelt bármely más személy, vagy szervezet képviselője meghívható.
    4. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 1.12. és 1.13. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyeknek. 
    5. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő. 
    6. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai:  

      a)       az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

      b)      a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

      c)       az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

      d)      az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

      e)      az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése,

      f)        a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése,

      g)       az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

      h)      részvétel a közgyűlésen és  válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

      i)        a tagság nyilvántartása,

      j)        az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

      k)       az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

      l)        az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályban előírt intézkedések megtétele, és

      m)    az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés

       

    7. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
  3. Az elnök
    1. Az Egyesület képviseletére, harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt, az Elnök jogosult. Az elnök akadályoztatása esetén, helyettesítésére - beleértve a képviseleti jogot is - a főtitkár az Elnök teljes hatáskörében jogosult.
    2. Az elnök dönt mindazokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés, illetőleg a Elnökség kizárólagos hatáskörébe.
    3. Az Elnök jogai és kötelességei:
      • a közgyűlés összehívása és vezetése,
      • az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
      • az Egyesületet képviselete, hazai és külföldi fórumokon,
      • szerződések megkötése,
      • az Egyesület dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jog gyakorlása,
      • az egyesület tevékenységének és  gazdálkodásának ellenőrzése, irányítása
      • gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
      • a hatályos jogszabályok betartásának, a vezető szervek határozatai végrehajtásának, a főtitkár és a titkárságvezető működésének ellenőrzése.
    4. Az elnök tisztségéről bármikor lemondhat, lemondását 30 nappal korábban be kell jelentenie a közgyűlésnek. Ebben az esetben rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
  4. A Főtitkár

    A főtitkár hatásköre:

    1. az Egyesület operatív munkájának folyamatos irányítása,
    2. az Elnökségi ülések napirendjére tűzött ügyek előkészítése,
    3. a titkárság tevékenységének ellenőrzése.

     

  5. A Pénztáros Az Egyesület pénztárosát, öt éves időtartamra, a közgyűlés választja. A pénztáros feladata, a Pénzkezelési Szabályzatban foglaltak szerint, a pénztár kezelése, gondoskodás a bevételek beszedéséről és a kiadások teljesítéséről, a naplófőkönyv vezetése. A pénztáros munkájáról rendszeresen beszámol az Elnökségnek és a közgyűlésnek, felügyeletét, az Elnök látja el.
  6. A TitkárságAz Egyesület adminisztratív, operatív ügyeit, a titkárságvezető irányításával a titkárság intézi. A titkárság feladata az Egyesület működéséhez szükséges szervezési, gazdálkodási, döntés-előkészítő és ügyviteli tevékenység ellátása.
  7. Ellenőrző Bizottság.
    1. Az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzését a közgyűlés által 5 évre megválasztott 3 tagú Ellenőrző Bizottság látja el.  

      Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet,

      -          akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

      -          akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn, továbbá

      -          aki, vagy akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

       

    2. Az Ellenőrző Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
    3. Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre:
      • köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, az ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni kell
      • írásbeli jelentést készít az éves beszámolóról és a vagyonkimutatásról a közgyűlésnek
      • ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását,
      • betekinthet az Egyesület könyveibe, számviteli nyilvántartásába és irataiba, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és árú-állományát, valamint a szerződéseit megvizsgálhatja, és szakértővel megvizsgálhatja,
      • felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól,
    4. Az Ellenőrző Bizottság működése:
      • Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el, elnökét a közgyűlés választja meg. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Ellenőrző Bizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 
      • A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. 
      • Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, üléseit az elnök az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Bizottság tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
      • Ha az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Egyesület Elnöke, a Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles közgyűlést összehívni.
      • Az Ellenőrző Bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben. 

IV.
Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult. Az Egyesület bankszámlái felett az elnök és a pénztáros együttesen jogosult rendelkezni.

V.
Az Egyesület gazdálkodása

  1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan, a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
  2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért- a befizetett tagdíjon túlmenően- saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályokban meghatározott üzleti könyveket kell vezetni, azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végén az Elnökség köteles az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlésnek mérleget, és gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készíteni.
  4. Az Egyesület - céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - másodlagosan, kiegészítő jelleggel, gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat.

VI.
Az Egyesület törvényességi ellenőrzése

Az Egyesület működése felett az ügyészség, a rá irányadó jogszabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

VII.
Az Egyesület megszűnése

  1. Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét.  
  2. Az Egyesület a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein kívül, megszűnik, ha:  

    a)       a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja feloszlását,

    b)      az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja,

    c)       az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül a 10 főt nem éri el.

     

  3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt - az egyesület céljával megegyező , vagy hasonló cél megvalósítására létrejött egyesületnek kell átadni. 

VIII.
Záró rendelkezések

  1. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, pártokat nem támogat, képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
  2. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
  3. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: civil tv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.Tv. (továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadóak.  

    Az Alapszabály módosítását Társaság Közgyűlése, a 2014. május 24-i ülésén,      számú határozatával fogadta el. 

 

Budapest, 2014. május 24.