A L A P S Z A B Á L Y
A Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület, 2007. május 19-i közgyűlése az Egyesület
módosított Alapszabályát a következők szerint állapítja meg:
Az Egyesület alapító tagjai rögzítik, hogy a jelen Alapszabállyal megalapított Egyesület, 2007. május 19. napjáig, a Magyar Pszichiátriai Társaság szervezeti alegységeként működött. A mai napon megtartott megismételt alakuló közgyűlés határozata alapján a szervezeti egység önálló Egyesületté válik. Az alapító tagok rögzítik továbbá, hogy a Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület működési célja megegyezik a korábbi szervezeti egység működési céljaival és az Egyesület önálló jogi személyként is a Magyar Pszichiátriai Társaság tagegyesülete marad.
I.
1./ Az Egyesület neve: Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és
Tanácsadási Egyesület (rövidítés: MaSZk PTE), (a továbbiakban Egyesület)
Az Egyesület angol nyelvű elnevezése: Hungarian Association for Person-Centred
Psychotherapy and Counselling/ (rövidítés:
HAPCPC/)
Az Egyesület német nyelvű elnevezése: Ungarische Gesellschaft für
Gesprächspsychotherapie
(rövidítés: UGGp)
2./ Az Egyesület székhelye: H-1037 Budapest, Orbán Balázs út 33. I. emelet 4 szám
3./ Az Egyesület célja.
Az
Egyesület önkormányzati elven működő, szakmai
érdekvédelmi és érdekképviseleti
társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
Az Egyesület fő célja: a Carl Rogers
által kidolgozott,
személyközpontú pszichoterápia és
pszichológiai „tanácsadás”,
tudományos igényű
képviselete Magyarországon. Ennek megfelelően:
a) a szakmai
információáramlás előmozdítása,
b) a
tudományos tevékenység és publicisztika fokozása,
c) a
pszichoterápiás képzési és
továbbképzési modellek alkalmazása
és továbbfejlesztése,
d) a
személyközpontú és
mentálhigiénés alapkészségek
fejlesztése, oktatása az
egyetemi és posztgraduális képzés
keretében (orvosok, pszichológusok,
teológusok, pedagógusok, szociális
munkások, stb. részére),
e) módszerspecifikus szupervíziós lehetőségek szervezése és biztosítása,
f) tudományos kutatómunka végzése, szervezése, facilitálása,
g) a
személyközpontú módszer
alkalmazásának fejlesztése a
határterületeken, különös
tekintettel a mentálhigiénére,
h) a
személyközpontú pszichoterápiával foglalkozó kollégák szakmai érdekképviselete,
i) a
pszichoterápia és a mentálhigiéné
területén az országos
színtű feladatok megoldásában való
részvétel és az
egészségmegőrzés
előmozdítása.
Az Egyesület célja érdekében:
- tudományos, oktató, továbbképző tevékenységet folytat
(tanfolyamok, szemináriumok),
- szakmai programokat szervez,
- könyveket, jegyzeteket ad ki,
- pályázatokat hirdet, alapítványokat hozhat létre,
- a más hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények által
meghirdetett, s szakmai körébe tartozó pályázatokon indulhat,
- javaslattevő, véleményező tevékenységet fejt ki a
szakterületét érintő kérdésekben,
- kapcsolatot létesít más hazai és nemzetközi társaságokkal,
- érdekképviseleti tevékenységet folytat,
II.
1./A tagsági jogviszony feltételei, keletkezése:
1.1.
Az Egyesület tagja lehet minden természetes
személy, aki az alapszabály rendelkezéseit
magára nézve kötelezőnek elfogadja,
az alapszabályt aláírja,
kötelezettséget vállal az egyesületi
célok
megvalósítása érdekében
történő közreműködésre és a
tagdíj megfizetésére. Az
alapítást követően a tagsági viszony
létesítése iránti kérelmet
írásbeli
belépési nyilatkozattal kell az Elnökségnek
bejelenteni. A belépési nyilatkozat
tudomásulvételéről az Elnökség
dönt.
1.2. Az Egyesület
pártoló tagja
lehet az a magyar vagy
külföldi állampolgárságú
természetes vagy jogi személy, aki adományaival
segíti
az Egyesület munkáját, de abban tagként nem
kíván részt venni, az Egyesület
működéséhez szakmai, erkölcsi vagy egyéb
támogatást kíván nyújtani. A
pártoló
tagok felvételére az Elnökség jogosult.
1.3. Az Egyesület
tiszteletbeli tagja lehet az a
magyar vagy külföldi állampolgár, aki az Egyesület tudományágainak
valamelyikében kiemelkedő értékű munkásságot fejt ki, és ennek megfelelő
eredményeket ér el. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslata alapján a
közgyűlés választja meg.
2./ A tagok jogai
és kötelezettségei.
2.1. Az Egyesület minden
tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és jogosult a közgyűlés
döntéshozatalában részt venni. Szavazati jogát minden tag személyesen
gyakorolhatja. Minden tag részt vehet az Egyesület tisztségviselőinek
megválasztásában, tisztségviselőnek bármelyik tag megválasztható.
2.2 Az Egyesület minden tagja jogosult részt venni az
Egyesület szakmai és tudományos életében, az Egyesület által rendezett
kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai tudományos
rendezvényeken.
2.3. Az
Egyesület rendes
tagja köteles tevékenyen közreműködni az
Egyesület céljainak
megvalósításában.
Tisztségviselőnek történő
megválasztása esetén köteles
tisztségviselői
feladatát legjobb képessége szerint
ellátni, valamint minden év március 31-ig a
közgyűlés által megállapított
tagdíjat befizetni.
2.4. Az
Egyesület pártoló
tagjai jogosultak a közgyűlésen részt venni,
felszólalni, az adott kérdéssel
kapcsolatos véleményüket
kinyilvánítani, és javaslatot tenni. A
pártoló tagok
is kötelesek az Egyesület alapszabályának
rendelkezéseit betartani, és az
Egyesületet vállalásuk szerint anyagilag,
erkölcsileg és szakmailag támogatni.
2.5. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai, mint természetes
személyek, jogosultak a közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményt
nyilvánítani, és javaslatot tenni. A tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem
rendelkeznek, nem választhatnak és nem választhatók. Kötelesek az alapszabály
rendelkezéseit betartani, tagdíj fizetésére nem kötelezettek.
3./ A tagsági viszony megszűnése.
3.1. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésének írásbeli bejelentésével,
b) a tag kizárását kimondó, jogerős fegyelmi
határozattal,
c) tagdíjfizetés, 180 napot meghaladó elmulasztása
miatti törléssel,
d) a tag halálával, valamint a jogi személy
pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
e) az Egyesület megszűnésével.
3.2.
A tag kilépési szándékát az
Elnökségnek köteles
írásban bejelenteni. A kilépés az
Elnökség részére történt
bejelentéssel egyező
időpontban hatályos.
3.3.
A tagok sorából fegyelmi eljárás
útján
kizárható az a tag, aki az Egyesülettel szembeni
kötelezettségeinek önhibájából
nem tesz eleget, illetve aki magatartása miatt az
Egyesületi tagságra
érdemtelenné válik. A kizárásra,
megfelelő indokolással, az Elnökség tesz
javaslatot.
A
fegyelmi eljárás
megindításáról, az érintett tagot az
Elnök köteles
írásban értesíteni, és
személyes meghallgatásra az Egyesület
székhelyére
meghívni. A meghallgatás időpontja nem lehet
korábbi, mint a meghívó
elküldését
követő 10. nap. A meghívót a tagnak az
Egyesülettel írásban közölt
lakcímére
kell küldeni. A meghallgatáson a tag előadhatja
védekezését és kifejtheti
álláspontját, de írásban is
nyilatkozhat. Ha a tag szabályszerű meghívás
ellenére a meghallgatáson nem jelenik meg, és
álláspontját írásban sem
terjeszti elő, úgy ez a határozat meghozatalát nem
gátolja. Az Elnökség ezt
követően hozza meg határozatát a
kizárás kérdésében, amelyet az
Elnök köteles a
taggal írásban közölni. A határozat
ellen a kizárt tag a határozat kézhez
vételétől számított 15 napon belül
fellebbezéssel élhet a közgyűléshez, amely a
soron következő ülésén dönt a
fellebbezésről.
3.4.
Az Elnökség előzetes írásbeli
felszólítást
követően határozattal törölheti az
Egyesületnek azt a tagját, aki a
tagdíjfizetési kötelezettségének a
határidő lejártát követő 180 napon belül
nem
tesz eleget. Amennyiben a tag a
tartozását,
a felszólítás átvételét
követő 8 napon belül nem rendezi, vagy a
felszólítást
az Egyesülettel írásban közölt
lakcímén nem veszi át, úgy az
Elnökség jogosult
a tagot a tagnyilvántartásból törölni. Az
Elnökség törlést kimondó
határozatát a taggal írásban kell
közölni, azzal a tájékoztatással, hogy a
határozat kézhezvételtől számított
15 napon belül jogorvoslati kérelemmel
fordulhat a közgyűléshez. A jogorvoslati kérelemnek
a határozat végrehajtására
halasztó hatálya van.
III.
Az Egyesület vezető szervei a közgyűlés és az Elnökség.
1.1. Az
Egyesület legfőbb szerve a
tagok összességéből álló
közgyűlés, amely minden kérdésben jogosult
dönteni. A
közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
1.2. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) az
alapszabály jóváhagyása és módosítása,
b) az
Egyesület feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel történő
egyesülésének kimondása,
c) az Egyesületnek fizetendő tagdíj mértékének
megállapítása,
d) az
Egyesület elnökének, főtitkárának,
titkárságvezetőjének és az
elnökség
tagjainak megválasztása,
e) az
Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjának megválasztása,
f) az
Egyesület Pénztárosának megválasztása,
g) az
éves beszámoló elfogadása, és
éves költségvetés
megállapítása,
h) döntés
mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
1.3.
A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja
össze és vezeti. A
közgyűlést szükség szerint, de legalább
évente egy alkalommal (rendes évi
közgyűlés) össze kell hívni, valamint
rendkívüli közgyűlést kell
összehívni, ha
a tagok, több mint egyharmada – az ok és a cél
megjelölésével – írásban
kéri,
vagy a bíróság elrendeli. A
meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés
időpontját, helyszínét és a napirendi
pontokat. A meghívót, a közgyűlés
napját
megelőző, legalább 15 nappal
korábban kell postázni, vagy kézbesítő útján átadni a címzetteknek.
1.4.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a
szavazati joggal
rendelkező tagok fele+1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem
volt határozatképes,
az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti
napirenden szereplő ügyekben a
jelenlévők számától függetlenül
határozatképes, amennyiben erre a tényre a
meghívóban a tagok figyelmét külön
felhívták. A megismételt közgyűlést, a
határozatképtelenség miatt meghiúsult
közgyűlés időpontját követő, 30 napon belül kell ismét összehívni,
amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
1.5.
A közgyűlés – kivéve, ha a jogszabály
eltérően rendelkezik –
határozatait, beleértve a tisztségviselők, az
Elnökség és az Ellenőrző
Bizottság tagjainak, valamint a pénztáros
megválasztását, nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel hozza, de bármelyik
tag javaslatára titkos szavazást
rendelhet el.
1.6. A közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit
háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával visszahívhatja, amennyiben:
- a tisztségéből adódó feladatokat nem látja el,
- vele szemben, a tisztség betöltését kizáró ok merülne fel,
- az Egyesület valamely tagjával szemben bűncselekményt követne el,
A tisztségviselő, a visszahívását kimondó közgyűlési határozatot ellen 30
napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
1.7.
Az alapszabály módosításához, tag
kizárásáról és
törléséről szóló Elnökségi
határozat felülvizsgálatához és az
Egyesület feloszlásának,
egyesülésének
kimondásához a tagok összessége
kétharmadának szavazata (minősített
többség)
szükséges.
1.8. A közgyűlés döntéseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a
jegyzőkönyvvezetőnek és kettő, a közgyűlésen részt vevő, hitelesítőnek
megválasztott tagnak kell aláírni.
2. / Az Elnökség
2.1.
Az
Egyesület irányítását a
közgyűlés által 5 naptári évre
megválasztott, 8 főből
álló Elnökség látja el. Az
Elnökség tagjai: a közgyűlés által
megválasztott
elnök, főtitkár, titkárságvezető és
további 5 elnökségi tag.
2.2. Két
közgyűlés közötti időszakban, az
Elnökség dönt minden
olyan kérdésben, amely nem tartozik a
közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe.
2.3.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha
ülésén a tagok fele + 1 fő jelen van. Az
Elnökség szükséghez képest, de
legalább évente két alkalommal
ülésezik, Az
Elnökség üléseit az Elnök hívja
össze. Az Elnökség ülésére a
tagokat a napirend
közlésével kell meghívni
írásban, az átvételt igazolható
módon úgy, hogy a
meghívók elküldése és az
ülés napja között legalább 5 nap
időköznek kell
lennie. Az Elnökség ülésére az
Elnökség döntésében érdekelt
bármely más
személy, vagy szervezet képviselője
meghívható.
2.4.
Az Elnökség ügyrendjét maga
állapítja meg. Döntéseit egyszerű
szótöbbséggel,
nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az
eseteket, ahol a jogszabály
minősített többséget ír elő.
3.1.
Az Egyesület képviseletére, harmadik
személyekkel szemben, hatóságok és
bíróságok előtt, az Elnök jogosult. Az
elnök
akadályoztatása esetén,
helyettesítésére - beleértve a
képviseleti jogot is - a
főtitkár az Elnök teljes hatáskörében
jogosult.
3.2. Az elnök dönt mindazokban a kérdésekben,
amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés, illetőleg a Elnökség kizárólagos
hatáskörébe.
3.3. Az
Elnök jogai és kötelességei:
- a
közgyűlés összehívása és vezetése,
- az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
- az Egyesületet képviselete hazai és külföldi fórumokon,
- szerződések
megkötése,
- az Egyesület dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jog gyakorlása,
- az
egyesület gazdálkodásának ellenőrzése,
-
a hatályos jogszabályok betartásának, a
vezető
szervek határozatai végrehajtásának, a
főtitkár és a titkárságvezető
működésének
ellenőrzése.
3.4. Az elnök tisztségéről bármikor lemondhat,
lemondását 30 nappal korábban be kell jelentenie a közgyűlésnek. Ebben az
esetben rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
4./ A Főtitkár
A főtitkár hatásköre:
a.) az Egyesület operatív munkájának folyamatos
irányítása,
b.) az Elnökségi ülések napirendjére tűzött ügyek előkészítése,
c.) a titkárság tevékenységének ellenőrzése.
5./ A Pénztáros
Az
Egyesület pénztárosát öt éves
időtartamra a közgyűlés választja. A
pénztáros feladata, a Pénzkezelési
Szabályzatban foglaltak szerint, a pénztár
kezelése, gondoskodás a bevételek
beszedéséről és a kiadások
teljesítéséről, a
naplófőkönyv vezetése. A pénztáros munkájáról rendszeresen beszámol az
Elnökségnek és a közgyűlésnek, felügyeletét, az Elnök látja el.
6./ A Titkárság
Az
Egyesület adminisztratív, operatív ügyeit, a
titkárságvezető
irányításával a titkárság
intézi. A titkárság feladata az Egyesület
működéséhez
szükséges szervezési, gazdálkodási,
döntés-előkészítő és ügyviteli
tevékenység
ellátása.
7./ Ellenőrző
Bizottság.
7.1.
Az Egyesület, alapszabályban meghatározott
tevékenysége és gazdálkodása
ellenőrzését a közgyűlés által 5
évre
megválasztott 3 tagú Ellenőrző Bizottság
látja el.
Az
Ellenőrző Bizottság tagja csak olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a
közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki az Elnökségnek nem tagja és ezeknek a
személyeknek nem közeli hozzátartozója.
7.2 Az Ellenőrző Bizottság elnökét az Egyesület
választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
7.3. Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre:
- köteles
megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő
valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést,
valamint minden olyan
előterjesztést, amely a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozó
ügyre
vonatkozik,
- írásbeli jelentést készít az éves beszámolóról és a
vagyonkimutatásról a közgyűlésnek
- ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását,
- betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, illetve
azokat megvizsgálhatja,
7.4. Az Ellenőrző Bizottság
működése:
- Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el, elnökét
a közgyűlés választja meg. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja
meg.
-
Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha az
ülésen legalább két tagja jelen van. Az
Ellenőrző Bizottság két tag jelenléte
esetén határozatait egyhangú
döntéssel, három tag jelenlétében
nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
-
Az
Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de
legalább évente kétszer ülésezik,
üléseit az elnök az ülés időpontja előtt
legalább 8 nappal írásban, a napirend
egyidejű közlésével hívja össze
és vezeti. Az ülés
összehívását - az ok és a
cél megjelölésével – a Bizottság
tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a
kérelem kézhezvételétől
számított 8 napon belül köteles
intézkedni a Bizottság
ülésének 30 napon belüli időpontra
történő összehívásáról. Ha
az Elnök a
kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az
ülés összehívására.
- Ha az Ellenőrző
Bizottság
tagjainak száma az alapszabályban meghatározott
létszám alá csökken, az
Egyesület Elnöke, a Bizottság rendeltetésszerű
működésének helyreállítása
érdekében köteles közgyűlést
összehívni.
IV.
Az Egyesület képviseletére az
elnök önállóan jogosult. Az Egyesület bankszámlái felett az elnök és a
pénztáros együttesen jogosult rendelkezni.
V.
1./
A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a
közös célt
szolgáló befizetés az Egyesület
vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona
oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen
módon történő megszűnése esetén a
tagot az Egyesület vagyonából semmilyen
térítés nem illeti meg.
Az
Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb
juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel
gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
2./ Az Egyesület éves költségvetés alapján
gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok
felelőssége csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig terjed.
Az
egyesület megszűnése esetén,
vagyonáról az alapszabály vagy a
közgyűlés
rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról
ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az
egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy
megszűnését megállapítják, vagyona a
hitelezők kielégítése után állami
tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra
kell
fordítani.
3./
Az Egyesület működéséről a külön
jogszabályokban meghatározott
üzleti könyveket kell vezetni, azokat az üzleti
év végén le kell zárni. Az
üzleti év végén az Elnökség
köteles az egyesület
gazdálkodásáról a közgyűlésnek
mérleget, és gazdálkodás
eredményéről vagyonkimutatást
készíteni.
4./ Az Egyesület - céljai
megvalósítása, gazdasági
feltételeinek biztosítása érdekében
– másodlagosan,
kiegészítő jelleggel, gazdasági
vállalkozási tevékenységet is folytathat.
VI.
Az
Egyesület működése felett az
ügyészség, a rá irányadó
jogszabályok szerint
törvényességi felügyeletet gyakorol.
VII.
1./ Az Egyesület megszűnik, ha:
a) a
közgyűlés kétharmados
szótöbbséggel kimondja feloszlását;
vagy más társadalmi
szervvel való egyesülését,
b) az arra
jogosult szerv feloszlatja; illetőleg megszűnését megállapítja.
VIII.
1./ Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete
politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, pártokat nem
támogat, képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
2./ Az egyesület bírósági
nyilvántartásba vétellel jön létre.
3./
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, a Ptk.,
valamint
az egyesülési jogról szóló, 1989.
évi II. törvény rendelkezései
irányadóak.
Budapest, 2007. május 19.